A Magyar mozikat általában elkerülik a túlzottan egyedi filmek, melyek akarnak és mernek is érdekesebb élményt nyújtani a nagy átlagnál. Most is pontosan ez történt. A Super Dark Times ugyanis az év egyik legfurcsább és legkülönlegesebb élménye, melyet jóval nehezebb lesz befogadni, mint a legtöbb unalmas tucatfilmet.

De varázsa tulajdonképpen többek között épp ebben rejlik. A történet szerint a ’90-es években játszunk, a főszereplő pár tini barát. Azonban az életükben minden gyökerestül megváltozik egy baleset után, s többé már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt volt.

Bevallom őszintén, most ennél többet nem is akarok írni a történésekről, s ennek bizony igen egyszerű oka van: a film alaptörténete mellett annyi meglepetés fogja érni a nézőt, melyet sokkal inkább érdemes átélni, s nem egy kritikában megtudni. A vége felé például volt egy akkor fordulat, amely az egész eddigi filmet más színben tüntette fel. Mi, nézők pedig csak ámuldoztunk, hisz hiába néztük a filmet, csak a végén állt össze igazán az a bizonyos kirakós. A másik dolog pedig a hangulat. Ez egy elképesztően sötét és komor hangulatú darab, visszafogott, de mégis nagyon erős képi világgal.

Azt kell hogy mondjam, teljes egészében egy korábban látott mozgóképhez sem tudnám hasonlítani a dolgot, olyan megdöbbentő volt számomra. Persze az elképesztően groteszk és furcsa történet egyben arra is maximálisan garancia, hogy a filmet végül nem mindenki tudja majd befogadni. Sőt, valószínűleg a legtöbben nem is lesznek majd elégedettek, nem is kicsit rétegfilmről beszélhetünk.

A végső fordulatnak kösze sincs a Donnie Darko féle történésekhez természetesen, de azért azt senki le se tagadhatná, hogy az alkotókra nagy hatást gyakorolt a fentebb leírt klasszikus. Ez is, az is egy sötét történet fekete humorral, nagyon kevés vérrel, s igazi csattanóval a végén. A film végig izgalomban tart, s teszi ezt úgy, hogy azért alapjáraton tényleg nem egy buta slashert kapunk, hanem egy nagyon egyedi és különleges élményt.

A filmben eddig még nem igazán ismert vagy felfedezett színészek játszottak, ez azonban azért van, mert még viszonylag gyerekekről, tinikről van szó. Viszont mindegyikük nagyon jól játszott, ez egészen egyértelmű.

  A film eleje egyébként egy kicsit hasonlít a Netflix sikersorozat Stranger Thingsre is, de itt azért elég gyorsan más irányt vesznek a dolgok. A gyerekszínészek is nagyon jók voltak, annak ellenére is, hogy érthető okokból eddig nem igazán láthattuk komolyabb filmben szerepelni őket.

Összegezve, a Super Dark Times az év egyik legkülönlegesebb, elképesztően groteszk és szürreális filmje. Nem való mindenkinek, egyáltalán nem, de az arra fogékonyak számára egészen biztosan nagy élmény lesz majd. A színészek is jól játszottak, így ha valaki szeretne látni egy nem mindennapi indie filmet, az itt most nagyon jó helyen keresgél, mert a film végül az év egyik legnagyobb meglepetése lett. Hát igen, valahogy így kell ezt csinálni.

Értékelés:90%

Ha tetszett a kritika, kövesd az oldalt a Facebookon is!