Martin Koolhoven rendezőt szokták a második Tarantinonak is nevezni, elégre stílusa nem is kicsit hasonlít a fentebb említett legendás direktorra. Persze azért minőségében még nem tartanak ott a filmjei, de jó látni, hogy ő időről időre próbálkozik, s legújabb darabja, a Megtorlás is azt igyekszik megerősíteni a nézőben, hogy egy korrekt munkáról van szó.

Érdekesség, hogy a film Magyarországon forgott, s eredetileg tavaly volt a premierje fesztiválokon, de a mozis forgalmazása csak idén kezdődött el. Milyen furcsa, hogy hiába forgatták nálunk, hazánk volt az egyik utolsó ország, ahová végül nagyvásznon eljutott, s jellemezően csak művészmozik adják. Kicsit meglepő hír.

A történet szerint a városba új prédikátor (Guy Pearce) érkezik. A nép hamar megkedveli őt, azonban egy nő (Dakota Fanning) tisztában van vele, hogy a férfi gonoszabb és kegyetlenebb, mint amilyennek elsőre látszik. Sőt, igazából nincsenek biztonságban, hisz kettejük múltja összefonódik…

A történetről most többet nem szeretnék, hisz a film egyik legnagyobb erőssége a csavaros, múltba is jelentősen visszatérő story, ami ha nem is hibátlan, de mindenképp képes arra, hogy a néző érdeklődését felkeltse. Mondjuk, nem tagadom hogy azért akadnak hibák is, például egy idő után elég zavaros lesz a dolog, hogy amit látunk, az most a múlt vagy a jelen. Kevertek itt rendesen, így végig figyelmesen kell nézni a filmet, mert különben az élmények egész biztosan oda.

A másik dolog a játékidő. Jó 140 perc az stáblista nélkül, ami bizony egyáltalán nem számít kevésnek. Néhol már érződik, hogy jó 15-20 perccel hosszabb a kelleténél, ami nem feltétlenül volt egy helyes elképzelés. Ezt az alapötletet simán ki lehetett volna húzni úgy 2 órából.

Ennél sötétebb és kegyetlenebb filmet viszont nagy valószínűséggel már nem látunk idén. A film véres, nem akciódús ugyan, de nagyon kegyetlen. Folyik a paradicsomlé, szinte mindent látunk az emberek szenvedéséből, ami lélektanilag legalább annyira jelen van, mint fizikailag. Ezúttal egyáltalán nem volt eltúlzott a 18-as kör, kell rá. Gyenge idegzetűek inkább hagyják az egészet, egy kicsit meg tudja ugyanis feküdni a néző gyomrát. De legalább az biztos, hogy hatással vannak rá a filmben látottak.

Csak lett volna valamivel rövidebb, akkor még az alant láthatónál is jóval korrektebb pontszámot ítéltem volna meg.

Színészek tekintetében nagyon jó a dolog: a főszerepben Dakota Fanning látható, aki jól játszott. De a showt minduntalan elviszi egy bizonyos Guy Pearce, aki egyszerűen zseniális a szerepében, elképesztően nagyot játszott. Biztos, hogy készült a szerepre, úgy nézett ki, mint aki szó szerint eggyé vált a karakterévek. Feltűnik még Havas Jon, avagy Kit Harrington és Carice van Houten is, mindkettejüket a Trónok Harcából is ismerhetjük többek között.

Összegezve, a Megtorlás egy kifejezetten korrekt film, de remekműnek semmiképp nem nevezném. Hangulatos, remek képi világ is jellemzi, de irtózatosan hosszú és néhol követni is nehezebb egy kicsivel a kelleténél. A színészek viszont jók voltak, főleg Guy Pearce. Érdekes kis western-noir hibrid, melynek egy esélyt már csak azért is érdemes adni, mert hazánkban forgatták. Lehetett volna jobb, klasszikus soha nem lesz, de azért mindenképpen érdekes és nem mindennapi. Az is valami.

Pozitívumok:

-remek képi világ

-Guy Pearce zseniális

-összetett történet…

Negatívumok:

…-ami néha még így is zavaros

-eltúlzott játékidő

Ha tetszett a kritika, kövesd az oldalt a Facebookon is!