Bizonyára sokan emlékszünk még az idei Oscar-gála egyik érdekes kulcsmomentumára: mikor kihirdették, hogy melyik film kapja meg a legnagyobb elismerést, nevezetesen a legjobb film díját. Már örült a Kaliforniai álom egész stábja, mikor kiderült, hogy tévedés történt, mert igazából a Holdfény című alkotásé az elismerés.
Természetesen ezen sokan meglepődtek, de a tavalyi Oscar díjátadó után azért már lehetett sejteni, hogy ezúttal már a feketék problémáival foglalkozó filmek is nagyobb szerepet fognak kapni. S lám, így is lett.
A mozis premierről ugyan lekéstem, de most végre be tudtam pótolni a Holdfényt.
A történet főszereplője egy Chiron nevű fickó, akinek gyakorlatilag több időszakban is végig követi az életét a film. Időrendben haladnak, nem váltogatnak az idősíkok között, mint az több darab is teszi: kezdenek a gyerekévekkel, utána a tinikor, végül pedig a fiatalkor, habár ennél tovább nem mentek. Chiron folyamatosan próbálkozik megfelelni és életben maradni, de ez nem könnyű Miami egy, feketék által „uralt” részében, még akkor sem, ha ő is fekete. A fiút gyakran bántalmazzák, anyja ráadásul drogos. Van ebből kiút, s mi lesz a főszereplővel a későbbiekben? Ezen kérdésekre próbál meg a film válaszolni.
Alapvetően, azt nem mondanám, hogy a film egyértelműen nem érdemelte meg a díjat, mivel hogy tele van erős pillanatokkal. Néha ugyan túl nagyok az időugrások, máskor pedig egy kicsit felületes is, de ezt kivéve azért leginkább alapos munkának ítélném meg a Holdfényt.
Gyakorlatilag azt is megmutatja, hogy a feketék közt is vannak olyanok, akik kirekesztettek, a főszereplő Chiron pedig több okból kifolyólag is céltáblává vált sokak szemében. A film ugyan nem (túlzottan) brutális vagy erőszakos, de a lelki terrort azért jól be tudja mutatni. Tényleg kényes témákat is feszeget, melyekről beszélni kell, szóval a filmnek minden kétséget kizáróan megvan az ereje ahhoz, hogy a nézőből érzelmeket váltson ki.
Ugyan tökéletes nem lett, de mellette is maradt olyan erős, hogy azt mondom, egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem. Azt azonban továbbra is fenntartom, hogy a Holdfény egy jó film, de nem zseniális.
Személy szerint azért két filmet (Kaliforniai álom, A régi város) is erősebbnek éreztem a mezőnyből. Velük szemben nem lett volna szégyen alulmaradni, a Holdfény azonban végül magát az elismerést is bezsebelhette.
Az, hogy a főszereplő életét három szakaszra osztották, okos ötlet volt, ugyanis mindegyik rész egy kicsit máshogy mutatja be a főszereplőt. Van, hogy realisztikus, kemény a történet, de az elején azért van egy enyhébb coming of age szál is, ami szerintem kellett is.
A színek világával egyébként nagyon jól játszanak, ami csak még jobban ráerősít a melankolikus és drámai részekre, ami itt egyébként is sok van. De persze ez egyáltalán nem gond, sőt a film legnagyobb erősségei éppen ezek a részek szerintem. Érdekesség, hogy tényleg Miami egyik olyan részében forgatták le a filmet, ahol gyakorlatilag fehér embert még nagyítóval sem nagyon lehetne találni. Ez pedig csak még jobban dob a hangulaton, ami itt kétségkívül meg is van.
A színészgárda gyakorlatilag jobbjára ismeretlenekből áll, ettől függetlenül azonban nem alakítanak rosszul, sőt talán még jobb is, hogy nem csupa ismert nevet szereztek.
Összegezve, ugyan nem a 10/10-es kategória a Holdfény, de ettől még teljesen jó. Persze előnyben vannak, akik kedvelik a nem mindennapi, melankóliával jócskán átitatott történeteket, ugyanis itt éppen ez a helyzet. Azt mondom, csak azért, mert Oscart nyer, ne nézze meg senki. Akkor érdemes megtekinteni, ha valakit tényleg érdekel a téma. Szerintem nem mindennapi élmény volt, ráadásul sablonmentes. Az pedig a mai filmes világban tényleg nagyon nem semmi.
Nem akarsz lemaradni semmiről? Nyomj egy kedvelést!
Általánosságban
A Kritikairoda még 2016 februárjában indult, eredeti neve azonban még nem ez volt, hanem Critics Office néven találhattak rá a látogatók. Célom a honlap elindításával az volt, hogy én is kivegyem egy kicsit a részemet a filmek világából.
Mozis premier kirtikák várhatóak minden héten, ahogy csak időm engedi hogy eljussak a moziba. Értelemszerűen minden moziban futó filmet nem tudok hozni, de ami érdekesebb, azt semmiképpen sem fogom kihagyni.
Természetesen időnként a régebbi, vagy klasszikus filmek sem maradnak ki a tartalomból, sőt különböző toplisták is várhatóak majd.
A honlap 2017 márciusában blogos szerkezetre váltott az egyszerűbb és átláthatóbb működés miatt. Az ezen időpont előtti írások is elérhetőek, a Régi kritikák/tesztek menüpontra kattintva.
AJÁNLOM AZ OLDALT
